A 2024 júniusi családi hajóutunkat néhány napja tettük közzé TikTok és YouTube videóban, valamint az Időkapszula Krónikák Facebook csoportunkban. Az utazás kezdetéig a korábbi utazásainkról készítek krónikát. Elsőként azokat, amikben érdekeltek voltak a lányaink is. Igyekszem fogyasztható mennyiségű szöveget írni ezekhez a posztokhoz és néhány képpel is megtűzdelem a mondanivalómat. A posztok végére viszont látványos galériát illesztek minden esetben az utazásokon készült képeinkből. Valamint, ha van értékelhető videós tartalom azt is megmutatom. |
2011. május - MSC Splendida
Úgy volt, hogy 2008. augusztus 8-án csatlakoztunk a DXN cég értékesítői hálózatához. Előtte viszont megbeszéltük ezt a lépést a lányainkkal. Ők mellénk álltak és csak azt kérték, hogy amikor majd sikeresek leszünk, vigyük el őket egy Földközi-tengeri hajóútra.
Erről a „Nővérszobából világvárosokba” című előadásában Vali elmondott mindent. Hamarosan megmutatom a videót.
Az első utazásainkat a DXN érthető módon a DXN országába, Malajziába szervezte, de nekünk mégsem kellett magánút szervezésébe kezdeni, mert 2009. decemberben kihirdették, hogy a 2010-es teljesítmények jutalmazására egy hajóutat szerveznek 2011. májusra. Ahogyan korábban és azóta is minden évben a mi üzleti teljesítményünk elegendő volt arra, hogy kettőnket a DXN ajándékként vigyen a hajóra. Csupán egy további kabint kellett saját erőből a gyerekeknek saját erőből állnunk.
Így jött létre a megígért első családi hajóút
Úgy döntöttünk, hogy kocsival megyünk Genovába, ahonnan a hajó indult. A DXN az autós utazást is kifizette számunkra, nekünk csak garázsról kellett gondoskodnunk.
Az indulást a behajózás előtti nap estéjére terveztük. Akkor is volt már a családban két profi sofőr, hiszen mellettem Vali is a nagyon képzett és gyakorlott, megbízható pilóták közé tartozik. Ezért nem terveztünk menet közben hosszabb megszakítást.
Az indulás előtti napot azzal töltöttük, hogy elmentünk a barátainkhoz Kócsó Lacihoz és Anikóhoz Kecskemétre a tőlük kölcsönkapott tetőboxért. Utána pedig a lányokkal elmentünk a Maglód határában álló kézi autómosóhoz. Lemostuk és szépen kitakarítottuk a családi autót. Pontosabban én szinte csak fotóztam, mert a lányok mindent megcsináltak. Nagyon izgatottak és boldogok voltak! |
Estefelé Sári felvetette, hogy miért nem indulunk el azonnal!
Na, de mit csináljunk másfél napig? - Hangzott az ellenvetésünk.
Aztán közösen ízlelgettük az azonnali indulás lehetőségét és megegyeztünk. Mindenünk megvan. Minden be van csomagolva. Csak néhány szendvicset kell készíteni és tényleg akár indulhatunk is.
Mi szülők láttuk már, hogy úgysem lenne alvás otthon azon az éjszakán. A lányok teljesen fel voltak pörögve. Mit, hogy a lányok! Mi is! Elkészültek a szendvicsek és elindultunk.
A korai indulás lehetővé tette számunkra, hogy többször az autópályáról letérve, csodálatos tájakon haladva, a látványt magunkba szívva töltődjünk. Haladtunk olasz borvidékek falvainak, keskeny útjain és lélegzetelállító völgyhidakon, szédítő magasságok fölött.
Szinte egy egész napot tölthettünk ilyen módon Veronában, megnézve a város több látványosságát és élvezve a vásári forgatagot, a számunkra új, de nagyon vonzó latin hangulatot.
Végül az indulás napjának hajnalán érkeztünk Genovába. Nem voltunk túl pihentek, de megérte.
Aztán felszálltunk a hajóra és egy felejthetetlen hetet töltöttünk ott. Erről viszont már beszéljenek a képek és a videók.
Még egy „apróság”:
A képsorozat végén látható 10 kép. Ezek nem 2011-ben készültek
Az történt, hogy a poszthoz válogattam a fotókat és az unokáink épp ekkor jöttek hozzánk. Olga és Laci három csemetéje nagy izgalomban vannak az utazással kapcsolatban, csakúgy, mint Tami és Beni két leánya. Olgiék gyerekei látogattak meg és kifaggattak, hogy mit csinál anyukájuk és a két nagynénjük a fotókon. Mondtam, hogy ők takarították ki a Mazdát, amikor az első hajóútjukra készültek.
Több sem kellett nekik!
Ők is akarnak autót takarítani. Rendben! Megegyeztünk, hogy így lesz.
Mire az aprónép:
Ismerős?
Elmentünk. Mindkét kocsit kivittük és ők úgy takarítottak, mintha másnap indulnánk.
Azt hiszem, ezt majd meg kell ismételnünk.
Videók: