Nem is az a kérdés, ami a címben szerepel. A mi unokáinkkal öröm minden perc. A kérdés inkább az, hogy Te is megteheted-e, amit mi? Te is magad oszthatod be az idődet? De minden percet! Vagy egy jelentős részével valami főnök, vagy munkaügyes, esetleg vezénylő rendelkezik? Aztán még órákat vesz el a napodból, míg odaérsz a melóhelyedre és aztán onnan haza? Mindezt a legnagyobb nyári hőségben is, amikor inkább a vízparton kellene feltöltődnöd? Olvasd el, mi a helyzet velünk ezen a téren és, ha vonzó, ha bejönne Neked is, azonnal keress meg minket!

Nem is egy hét, hanem kilenc nap nyaralás jutott idén

Mert mi együtt töltöttünk kilenc napot az unokáinkkal. Hogy mi volt ez? Nyaralás? Vagy bébicsőszködés? Pihenés vagy munka? Netán szolgálat?
Talán nem járunk messze az igazságtól, ha azt mondom, mindegyik egy kicsit.

Miről is beszélünk?

A gyerekeink 18 éves koruk után jogot szereztek arra, hogy részt vegyenek minden nyáron egy keresztény fiataloknak szervezett táborban, konferencián, amit akkoriban és egészen az előző nyárig Keszthelyen szerveztek.

Mi szülőként nagyon örültünk annak, hogy a lányaink ilyen minőségi programnak adtak elsőbbséget, azon ügyeskedtek, hogy időben, az elsők között regisztráljanak, mert mindenképpen ott akartak lenni. Gondoskodtak róla, hogy meglegyen a részvételi díjuk és a szállásuk. Sőt nem csak egyszerűen részt vettek, de mindig beszálltak a szervezés és a lebonyolítás feladataiba is.
Nekünk szülőknek pedig lehetőségünk adódott egy-egy napot eltöltenünk a Balaton partján, amikor elvittük, majd hazahoztuk őket Keszthelyről.

Aztán jöttek az udvarlók, akikből kérők lettek és ma már a két idősebb, Olga és Tamara családanya. Viszont a koruk miatt még részt vehetnek a táborokon.

Az elmúlt két nyáron már gondoskodni kellett a sorra születő unokák ellátásáról is. Mindkét évben Hévízen béreltünk közösen egy apartmant.

Idén már nem Keszthelyen,
hanem a Kisapáti határában álló
Agrosz Rendezvényközpontban rendezték a konferenciát

Két nappal korábban indultunk, hogy legyen egy kis pihenő is és belakjuk a Szigligeti szállásunkat, ami idén szolgált lakhelyül július közepén a családunk számára.

Nyaralás? 
A kicsiknek az volt. Minden délelőtt szerveztünk valami programot a számukra. Sokat játszótereztünk, fagyiztunk, felmásztunk a várba vagy éppen elmentünk Bakonybélbe a harminc évvel ezelőtti nászutunk helyszínére.
Aztán ebédre hazamentünk, úgyis jött a legnagyobb hőség. Ebéd után mindhárom csemete ágyba került, ők így mondják: szundikálni. A délelőtti aktivitás egyik célja éppen az volt, hogy jól elfáradjanak és gond nélkül elaludjanak.
Ebédre számítottunk a nagyokra is mindig.
Aztán késő délután, amikor már nem tombolt a hőség, a strandon töltöttünk az unokákkal néhány órát.
Este haza, vacsora és irány az ágy. Persze volt, amikor a két nagyobb Zoé és Joni ilyenkor már mindenképpen találkozni akart a szüleivel. Hagytuk őket, hogy kivárják, amíg hazaértek. A legkisebb, Jázmin még nagyon pici, ő ilyenkor már mindig aludt.

A táborozó csapat mindig kész vacsorára ért haza. Ilyen egy jó nyaralás, ugye? Vali teherbírása páratlan. Képes bármekkora családot ellátni étellel és az ehhez szükséges minden feladatot, az anyagbeszerzéstől a mosogatásig, láthatóan élvezettel teszi.

Bébicsőszködés? Pihenés vagy munka? Netán szolgálat?

Bébicsőszködés volt ez, hiszen ránk voltak bízva a csemeték egész nap. Viszont a kicsik nagyon korrekt partnereink voltak egész idő alatt. A munkát kihúzhatjuk a felsorolásból. Pihentünk, mert egész mást tettünk, mint a hétköznapokon és ez felfrissített. Szolgálat volt ez abban a tekintetben, hogy lehetővé tettük a gyerekeinknek, hogy úgy hallgathassák meg az előadásokat, hogy közben biztonságban tudták a gyerekeiket.

Jövőre már négy unokánk lesz. Októberben érkezik a legifjabb. Ami biztos, hogy az Agrosz Rendezvényközpontban jövőre is megtartják az egy hetes konferenciát és az is, hogy a mi lányaink és mindegyikük férje is ott lesz.

Mi pedig igyekszünk ismét mindent megtenni, hogy ezen az egy héten a fókuszuk lelkiismeret furdalás nélkül Kisapátira irányulhasson. Jó nyaralás lesz ez jövőre is!


0 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük